Ismeretlen szerző: Verje meg az Isten!

Bömbölnek az ágyúk, bomba szálldos

Harci zaj dübörög, megremeg a város

Füst és por az eget egész eltakarta

Verje meg az Isten, aki ezt akarta!

Idegen tank robog, házak dőlnek romba

Mongol sortűz lövi a magyart halomba

Munkások hullanak az őszi avarba

Verje meg az Isten, aki ezt akarta!

Nemzetiszín zászlók, lelkesült diákok

Éltettek egy szabad, szebb magyar világot

És most mind fekszenek, testük akna marta

Verje meg az Isten, aki ezt akarta!

Szőke fürtű kislány, még egészen gyerek

Porba tiporták a vörös harcszekerek

Fölkiált az égre véres, sárga arccal

Verje meg az Isten, aki ezt akarta!

Bús szél szárnyán szállunk egy rom ország üszke

De tűznél maróbban ég bennük a tüske

Hogy rajtunk tiporhat barbár csizma sarka

Verje meg az Isten, aki ezt akarta!

Verje meg az Isten, rothadjon el élve

Örök rettegésre legyen elitélve

Egy nemzetnek átka űzze nappal, éjjel

Vesse ki a föld is, szórja porát széjjel!

Fenn hollók keringnek, csöndes már a város

Bús magyarok szeme könnyektől homályos

Gyászfelleg egünket egész eltakarta

Verje meg az Isten, aki ezt akarta!

Ám mégis mártíromság, gyász nem volt hiába

Új erőt önt népünk minden hű fiába

S minden áruláson győz majd erős karja

Áldja meg az Isten aki ezt akarja!